ETIKA SZAKIRÁNY
Az etika jelenleg az egyik legnagyobb társadalmi igényre számot tartó bölcsész tudományág. A felgyorsult fejlődésben a szakemberek, a törvényalkotók és végrehajtók azzal az igénnyel lépnek föl, hogy a változó cselekvési követelmények közt érték-orientációt kapjanak, ilyenekre támaszkodhassanak. Az etika szak végzettségűekre egyre nagyobb szükség van és lesz az oktatásban, a médiában, a törvény-előkészítésben és a törvényalkotásban, az orvoslásban, a tudományban.
Az etika szakiránynak kettős célja van: egyrészt bevezetést nyújtani az etikai és morálfilozófiai hagyományba az etikatörténet és a filozófiai etika (morálfilozófia) alapvető problémáinak tárgyalásával, másrészt pedig megismertetni a kortárs etikai és alkalmazott etikai tendenciákat és az általuk felvetett problémákat. Az etika szakirányon ezért az oktatás a következő tartalmi egységekre bomlik: etikatörténet, alkalmazott etikák (médiaetika, gazdasági etika, orvosi etika, környezeti etika, bioetika), antropológia és pszichológia, tematikus etika és kortárs etikai diskurzusok. A BA etika szakirányra a későbbiekben etika MA képzés épül, továbbá a Filozófia Tanszék doktori programja is tartalmaz morálfilozófia alprogramot. Az etikatanári képesítés az MA képzés keretein belül szerezhető majd meg.
ETIKA MINOR SZAK más szakok hallgatói számára:
Az etika minor szakon az etika major szakhoz hasonló képzés folyik. Ugyanazokat a tantárgyakat kell hallgatni, csak kevesebb kreditszámmal: etikatörténet, alkalmazott etikák (médiaetika, gazdasági etika, orvosi etika, környezeti etika, bioetika), antropológia és pszichológia, tematikus etika és kortárs etikai diskurzusok. Az etika minor szak elvégzése jogosultságot biztosít a filozófia és az etika MA képzésekre történő felvételizésre.
Tantervi egység | Tantárgy | Kurzus | Kredit |
Alapozó ismeretek (mindenkinek kötelező) | Bevezetés az etikába (6) | Bevezetés az etikába I | 3 |
Bevezetés az etikába II | 2 | ||
Általános szakterületi ismeretek (szabadon választható minden szakirányos számára) | Etikai propedeutika (8) | Propedeutika I | 4 |
Propedeutika II | 4 | ||
Etikatörténet (18) | Antik etikák | 3 | |
Középkori etikák | 3 | ||
Ujkori és felvilágosodáskori etikák | 3 | ||
19. századi etikák | 3 | ||
20. századi etikák | 3 | ||
Az erkölcsi értékeszeme története | 3 | ||
Antropológia és pszichológia (14) | Filozófiai antropológia | 4 | |
Személyiségelmélet | 4 | ||
Karteziánus lélekfilozófia | 3 | ||
Freudi lélekfilozófia | 3 | ||
Nevelésfilozófia (8) | Tanári mesterség I | 4 | |
Tanári mesterség II | 4 | ||
Nevelésfilozófia | 4 | ||
Differenciált szakmai ismeretek (a szakirányt választóknak kötelező) |
Alkalmazott etika (18) | Bioetika | 4 |
Környezeti etika | 4 | ||
Gazdasági etika | 4 | ||
Orvosi etika | 3 | ||
Bevezetés az alkalm. etikába | 4 | ||
Tematikus etikák (18) | A szabadság problémája | 3 | |
Thanatológia | 3 | ||
Immoralizmus | 3 | ||
A bűn fogalma | 3 | ||
Az etika racionalitása | 3 | ||
Feminizmus | 3 | ||
Modern és kortárs etikai diszkurzusok (8) | 20. századi etikák | 4 | |
20. századi etikák | 4 | ||
20. századi etikák | 4 | ||
Idegennyelvű szakszövegolvasás (6) | Angol | 3 | |
Német | 3 | ||
Francia | 3 |
További információkat ld. a Filozófia Tanszék honlapján: