SZABAD BÖLCSÉSZET
A szabad bölcsészet alapszakon végző hallgatók országunk (humán) kultúrájában sokfelé megtalálhatják a helyüket. Elhelyezkedhetnek művelődési intézményekben, könyvkiadóknál, lehetnek civil szervezetek munkatársai, kulturális intézmények programszervezői. Szerepet vállalhatnak kulturális termékek terjesztői hálózataiban, kongresszus- és rendezvényszervező vállalkozásokban. Lehetnek önkormányzatok és más, a társadalmi kommunikációban érdekelt regionális vagy helyi szervek munkatársai; a kulturális örökség kezelésével és hasznosításával foglalkozó intézmények, kutatóintézetek, tanácsadó vállalkozások beosztott munkatársai. A szabad bölcsészet alapszakon megszerzett diploma tehát egyrészt bármilyen, a kultúrához tartozó középvezetői szintű állás betöltésére alkalmassá teszi a hallgatókat, másrészt olyan készségeket és tudást is ad, amelyek a felsőbb szintű képzésben alapvető elemzési, szövegértési és alkotási, kommunikációs készségeket biztosítják. A szak által nyújtott diploma olyan alapvető jártasság elsajátítását ígéri, amely számos társadalmi tevékenység feltétele. A végzett hallgatók megállják a helyüket a nemzetközi munkaerőpiacon, de a felső szintű oktatásban is. A szabad bölcsészet öt szakiránya esetében a végzett hallgatók megcélozhatják, hogy mesterképzés keretében tanári képesítést szereznek, és majdan a közoktatásban vállalnak munkát. Az egységes kreditrendszerre és az oklevélmellékletek egységes rendszerére épülő európai képzési struktúrában lehetőség nyílik a hallgatói mobilitás fokozott elősegítésére, a külföldi egyetemeken való továbbtanulásra, de az alapszakon szerzett tudást és gyakorlati ismeretet a végzettek közvetlenül is hasznosíthatják az európai munkaerőpiacon.
A Szabad Bölcsészet alapszak a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán öt szakirányt foglal magában: filozófia, esztétika, etika, filmelmélet és filmtörténet és vallástudomány. A levelező képzésen három szakirány indul: filozófia, filmelmélet és filmtörténet és vallástudomány. Az első félév végén, az alapozó ismeretek elsajátítása után a szabad bölcsész hallgatók szakirányt választanak. A választott szakirány mellett a nappali tagozatos hallgatók felvehetik egy másik szakirány minor szakját a szabad bölcsészeten belül, vagy akár egy másik alapszak minor szakját. Az öt szakirány közül négy (a filozófia, az etika, az esztétika és a filmelmélet és filmtörténet) tanárképes szak, ami azt jelenti, hogy a hallgatók a mesterképzés keretében folytatva a szakirányú képzést tanári diplomát szerezhetnek. Ehhez már az első három évben lehetséges a második mester szak előkészítése.
Szótár:
- Kredit: Pontszám, amelyet egy kurzus sikeres elvégzéséért kap a hallgató. Egy kurzus a teljesítése nehézségétől függően 2, 3, 4 vagy 5 kreditet érhet.
- Alapszak: 180 kredites, 6 féléves képzés, amelyre a központilag meghatározott felvételi pontszámok elérése esetén be lehet lépni, és amelynek elvégzése után a hallgatók BA diplomát kapnak.
- Szakirány: Az alapszakon belül, az első félév bevezető kurzusainak teljesítése után kötelezően választható, minimum 68, maximum 86 kredit értékben teljesítendő képzés.
- Minor szak: 50 kredites részképzés, amely szabadon választható akár az alapszakon belüli szakirányról, akár más alapszakokról (pl. irodalomtörténet, irodalomelmélet, történelem, idegen nyelvek stb.). Az elvégzett minor szak bejegyzésre kerül a diplomába, és feljogosít a minor szakhoz tartozó MA (mester) képzésre való jelentkezésre.