A kötetek tartalomjegyzéke
- Előszó
- Forrásszövegek
(172 oklevél)
- Mellékletek
- Irodalom
- Jegyzetek
- Rövidítések
jegyzéke
- A X. század
- Szent István
- A válságos évtizedek
- Szent László
- A Kálmán-ági királyok
- Az Álmos-ági királyok
- III. István és
III. Béla
- Genealógiai táblázatok
- Tájékoztató irodalom
- Előszó
- A Kárpát-medence
és az ősmagyarság a honfoglalás előtt
- A Kárpát-medence
története a magyar honfoglalásig
- Az ősmagyarság
története a honfoglalásig
- Magyarország (a
Kárpát-medence) az Árpád-korban
- A honfoglalás
és a kalandozások
- Az államalapítás
- A fiatal állam
válsága és a válság megoldása
- Trónharcok
és "párt"-küzdelmek a 12. században
- Gazdaság,
társadalom és művelődés a 11–12. században
- A királyi
hatalom kezdődő visszaszorulása
- A tatárjárás
és következményei
- Az Árpádok leszármazása
- Szakirodalmi tájékoztató
- Térképek
- Bevezető
- Irodalomjegyzék
- I. Könyv 1–19.
fejezet
- II. Könyv 1–11.
fejezet
- III. Könyv 1–10.
fejezet
- IV. Könyv 1–14.
fejezet
- V. Könyv 1–12.
fejezet
- VI. Könyv 1–2,
16. fejezet
- VII. Könyv 1.
fejezet
- VIII. Könyv 1–2,
11. fejezet
- X. Könyv 3–7.
fejezet
- XI. Könyv 1–12.
fejezet
- Jegyzetek
- Bevezető
- Forrásszövegek
(57 forrás)
- Jegyzetek
- Bevezetés
- Felhasznált irodalom
- A keresztény monarchia
kialakulása
- A feudális állam
válsága
- A feudális állam
megszilárdulása
- Háborúk és trónharcok
a XII. században
- A királyi hatalom
fokozatos térvesztése
- A királyi hatalom
és a tartományurak harca
- Az Anjou-kori
konszolidáció
- A rendi társadalom
Zsigmond és Mátyás király idején
- Harc a hódító
török ellen
- Dózsa parasztháborúja,
Mohács
- Életmód, műveltség
- Előszó
- Bibliográfiai
tájékoztató
- I. Muszlim források
- II. Görög nyelvű
források
- III. Szláv nyelvű
források
- IV. Latin nyelvű
források
- V. Magyar nyelvű
források
- Mutató
- Előszó
- Az állam – ahogyan
a tudósok látják
- Az állam – ahogyan
a kútfőkben megjelenik
- A nomádok és birodalmaik
- A magyar nomádállam
- A magyarság és
a kárpát-medencei őslakosság létszáma és együttélése a honfoglalás idején
- A kárpát-medencei
őslakosok és a honfoglalás régészeti hagyatékáról
- A régészeti lelet
mint történeti forrás
- A magyarok gazdasága
- A magyarok társadalma
- Nemzetség, törzs,
törzsszövetség
- A helynév mint
történeti forrás
- A kalandozó hadjáratok
- A törzsi állam
- Szent István állama
- A nomád ás a nomádállami
hagyományok elenyészése
- Az út és annak
"vége": illeszkedés Európához
- Bibliográfia
- Előszó
- I. A kora középkori
európai jogfejlődés
- II. Magyar jogfejlődés
- A szokásjog
kialakulása, korai Árpád-kori törvényeink eredete
- Szent István
törvényeinek keletkezése
- A Szent Istvánt
követő királyok törvényhozása Szent László uralkodásáig
- A Szent László
nevéhez kapcsolt törvények keletkezése
- Könyves Kálmán
törvényei
- Utószó (Kristó
Gyula)
- Előszó
- Etimológiai szempont
- Néptörténeti szempont
- Társadalomtörténeti
szempont
- Régészeti szempont
- Nyelvjárási és
névtani szempont
- Egyház- és településtörténeti
szempont
- Összegzés
- Térképek
- Bibliográfia
- Bevezetés
- A Kijevi Évkönyv
mint magyar történeti forrás
- Szemelvények a
Kijevi Évkönyvből
- Mellékletek
- Térképek
- A Rurikok
leszármazási táblái
- Bibliográfia
- Név- és helymutató
- Előszó
- A hazai szakirodalom
mérlege
- Az európai források
és kútfőmagyarázatok tanulságai
- Magyar(országi)
"előzmények"
- A magyar nemzet
a 13. században
- Összegzés
- Utószó
- Bibliográfia
- Bevezetés
- Adattár
- Térképek
- Előszó
- Bevezetés: Az
írott forrásokról
- Előzmények: Magna
Hungaria vagy kaukázusi őshaza
- A magyarok megjelenése
a 830-as években
- Levedia és Etelköz
- A kavarok
- "Hétmagyar" és
"Háromkavar"
- A kettős fejedelemség
- Törzsszövetszégi
fejedelmek
- A kazár kapcsolat
- A 9. századi kalandozások
- A besenyők és
az etelközi vész
- A honfoglalás
- Összegzés
- Bibliográfia
- Előszó
- Bibliográfiai
tájékoztató
- Források
- Névmutató
- Előszó
- Árpád
- Álmos és Árpád
- Künde vagy
gyula?
- Árpád utóda
- Kurszán
- A források
- A kutatás
állása
- A lehetséges
megoldások
- Ajánlás helyett
- Tabula Gratulatoria
- Laudatio
- Almási Tibor:
Az 1328 országbíróváltás okleveles adatai
- Benkő Loránd:
Anonymus kunjairól
- Bertényi Iván:
A pecsétek mint a magyar rendek Szent Korona őrzésében birtokolt jogai előtörténetének
forrásai
- Blazovich László:
Megjegyzések Szeged középkori jogi helyzetéhez
- Boba Imre: Vlachs
in the History of Central Europe
- Csernus Sándor:
Francia források Zsigmond párizsi tartózkodásáról
- Engel Pál: A magyarországi
birtokszerkezet átalakulása a Zsigmond-korban
- Érszegi Géza:
Exsecutio maiorum – exsecutio filiorum
- Font Márta: Felvidéki
kisnemesek királyi szolgálatban
- Gerics József:
De Hungaria, hereditate Beatae Mariae Virginis
- H. Tóth Imre:
Metód találkozása az "ugor királlyal"
- Hajnóczi Gábor:
Filippo Brunelleschinek szóló ajánlás Leon Battista Alberti festészetről szóló
traktátusában
- Jánosi Monika:
Bírósági döntvények és szokásjogi feljegyzések
- Kordé Zoltán:
Székelyek, őrök és lövők
- Koszta László:
Püspöki székhely és városfejlődés
- Kosztolnyik Zoltán:
Remarks on Andrew III of Hungary
- Kovács László:
Előkelő rusz vitéz egy székesfehérvári sírban
- Kubinyi András:
A királyi udvar élete a Jagelló-korban
- Lele József: Szempontok
Szulejmán szultán 1541 magyarországi döntéseihez
- Makk Ferenc: Csaba
és Alpár
- Marosi Ernő: Van-e
értelme és létjogosultsága a középkori művészet történetének Közép-Kelet-Európában?
- Olajos Terézia:
A magyaroszági bizantinológia a XX. században
- Petrovics István:
Temesvár és Nagyszeben
- Rokay Péter: A
110. krónikafejezet szerkezetének kérdéséhez
- Róna-Tas András:
Hogyan hívták Árpád dédunokáját
- Sebők Ferenc:
Fraknói Vilmos jelentősége a Jagelló-kor kutatásában
- Szádeczky-Kardoss
Samu: Adalék a Marcus Aurelius korabeli Pannonia társadalomtörténetéhez
- Szakály Ferenc:
Szeged török uralom alá kerülésének történetéhez
- Tóth Sándor László:
Az etelközi magyar törzsek szállásterületei
- Trogmayer Ottó:
Egy francia a középkori Szeren
- Zsoldos Attila:
A rokonsági jogok érvényesülése a várjobbágyi birtoklásban
- Kristó Gyula szakirodalmi
munkássága
- Preface
- The appearance
of the Hungarians in written sources
- The ethnogenesis
of the Hungarian people
- Where were the
Hungarians before 830 A.D.
- The Turkic loan-words
of Hungarian and archaeology
- The names of the
Hungarians
- The Hun tradition
of the Hungarians
- The Hungarians'
departure from Magna Hungaria
- Chapter 38 of
DAI and the Arabic sources
- Levedia and Levedi
- The Legend of
the wondrous hind and archaeology
- Khazar–Hungarian
relations
- The Kangar–Savard
war
- The Qabars and
Etelköz
- Álmos and the
sacral kingship
- On the eve of
the Hungarian Conquest
- The Hungarian
Conquest
- Maps
- Index
- Homonnai Sarolta:
"...cum sigillis abbatis et capituli Sancti Martini..." A pannonhalmi apátság
pecséthasználata hiteleshelyi tevékenységének kezdetéig
- Hunyadi Zsolt:
A székesfehérvári johannita konvent hiteleshelyi tevékenysége az Árpád-korban
- Regényi Kund:
Karmeliták a középkori Magyarországon
- Kurecskó Mihály-Stossek
Balázs: A Szent Sír Kanonokrend története Magyarországon
- Kőfalvi Tamás:
A pécsváradi konvent hiteleshelyi tevékenysége az Árpád-korban (1254-1301)
- Kőfalvi Tamás:
A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevelei
- Homonnai Sarolta-Hunyadi
Zsolt: A johannita lovagrend regulája (forrásközlés)
- Előszó
- A korai magyar
történelemről
- A magyarok Ungri
nevéről
- "És erővel elfoglalta
egész Pannóniát" (A honfoglalás korának írott forrásai)
- Megas arkhon
- Csaba és Alpár
- Külföldi források
és a korai magyar történelem (X–XII. század)
- Magyar–bolgár
kapcsolatok Géza nagyfejedelem és Szent István korában
- Megjegyzések I.
András történetéhez
- Salamon és I.
Géza viszálya
- Szent László és
a Balkán
- A Kálmán-ági királyok
külpolitikájának néhány kérdése
- Adalék a II. Géza-kori
aranypecsét használatához
- Megjegyzések III.
István történetéhez
- A turulmadártól
a kettőskeresztig (A korai magyar–bizánci kapcsolatok)
- Orientációs irányok
a Kárpát-medencében az ezredforduló táján
- Rendszerváltás
Magyarországon az ezredfordulón
- Szent István
- Koppány felnégyelése
- Keán, Szent István
ellenfele
- A fekete magyarok
és a pécsi püspökség alapítása
- Ajtony és Vidin
- Merényletek Szent
István ellen
- A Szent István-i
állam jellegzetességeiről
- Szent István és
az "ezeréves alkotmány"
- Az egyházszervezés
elmélete és gyakorlata Szent István Intelmei és a Szent Gellért-legenda tükrében
- Szent István püspökségei
- Telepítés és államalapítás
- Közigazgatás Szent
István korában
- Adatok és szempontok
a magyar helynévadás kialakulásához a 10-11. század fordulója táján
- Szentkirály
- A nagyobbik és
a Hartvik-féle István-legenda szövegkapcsolatához
- Szent István és
családja az Árpád-kori történetírásban
- Makk Ferenc: Előszó
- Tóth Sándor László:
Köszöntő
- Homonnai Sarolta:
Egy angol követ a 14 századi Magyarországon
- Hunyadi Zsolt:
A johanniták a középkori Magyarországon: az első évtizedek
- Kis Péter: Megjegyzések
a királyi szolgáltatónépi szervezet 13-14 századi történetéhez
- Kiss Gergely:
A pécsváradi bencés kolostor birtokainak és egyházjogi kiváltságainak biztosítása
a 12-13. században
- Kőfalvi Tamás:
A pécsváradi konvent külső hiteleshelyi tevékenysége
- Kurecskó Mihály:
A nyitrai káptalan kétes hitelű 13. századi oklevele
- Piti Ferenc: Sir
Urre (Egy magyar lovag Arthur király udvarában)
- Polgár Szabolcs:
Kötöny, kun fejedelem
- Regényi Kund:
Az eperjesi Szentháromság karmelita konvent története
- Szabados György:
Imre, Bulgária királya
- Szántó Richárd:
Szerkezeti különbségek a hűbéri és a magyarországi társadalomszerveződés között
- Thoroczkay Gábor:
Az első magyarországi érsekek kérdéséhez
- Tóth Ildikó: Károly
Róbert első országbírója (Adalékok Csák János országbírói működéséhez)
- Weisz Boglárka:
Zsidó kamaraispánok az Árpád-korban
- Köszöntő
- Tabula Gratulatoria
- Almási Tibor:
A vasvári káptalan 1328-ban átírt oklevelei
- Benkő Loránd:
Castrum Borssed Zouolvn
- Berta Árpád: Béka
és boka
- Bertényi Iván:
Az országbírói intézmény és a "királyi különös jelenlét" bíróságának
- kialakulása a
XIV. században
- Blazovich László:
Városi plébániák a XIV-XVI. században
- Borsa Iván: A
hiteleshelyekről
- Csukovits Enikő:
Családi viszonyok a középkorvégi Magyarországon
- Engel Pál: Az
Aba nemzetség Alattyáni-ága
- Érszegi Géza:
Romana urna tegier…
- Font Márta: "Gesta
Danielis regis"
- Galamb György:
A ferences obszervancia magyarországi térnyeréséhez
- Galántai Erzsébet:
Ludovicus Tubero leírása Szelim szultán jelleméről és haláláról
- Gerics József-Ladányi
Erzsébet: A magyarországi keresztény egyházszervezés forráskritikájához
- H. Tóth Imre:
Kódexbejegyzések Simeon bolgár uralkodó korából
- Hajdú Mihály:
Keresztnevek az Anjou-kori Oklevéltár első kötetében
- Hajnóczi Gábor:
Ars és éthosz. Etikai kérdések Alberti korai művészetelméletében
- Kis Péter: Az
esztergomi érsekek uradalomszervezése a XIII. század második felében
- Kiss Andrea: Időjárási
adatok a XI-XII. századi Magyarországról
- Kiss Gergely:
"Teuzo sancte Romane Ecclesie legatus… Teuzo cardinalis". Adalékok az I. László-kori
pápai-magyar kapcsolatok történetéhez
- Kovács László:
A kora Árpád-kori (1000–1141) pénzmellékletadás egyes kérdései a magyar királyság
temetőiben
- Kőfalvi Tamás:
Pécsvárad nevéről, különös tekintettel a konvent hiteleshelyi gyakorlatára
- Kristó Gyula:
Szent István pécsváradi okleveléről Kubinyi András: Werbőczy és Pásztó
- Kurecskó Mihály:
A nyitrai káptalan hiteleshelyi tevékenysége a kezdetektől 1269-ig
- Marosi Ernő: "Quam
qui vidit, testimonium veritati verborum nostrorum perhibet". Megjegyzések
Szent István székesfehérvári prépostsági templomának képéhez elbeszélő forrásokban
- Mező András: A
középkori templomnevek kutatásának néhány problémája
- Németh Péter:
Ismeretlen Szatmár megyei falvak a középkorból
- Olajos Teréz:
Megjegyzések a korai szlávok bizánci inváziójának kronológiájához
- Orbán Imre: Antiochiai
Margit, a sárkány és a szülő nők
- Petrovics István:
Orgyilkosok Temesvárott - merénylet I. Károly király ellen
- Piti Ferenc: "Keresztúton"
(A pogányság társadalmi-politikai jelenléte Szent István korában)
- Rokay Péter: Bot
és Saul
- Sebők Ferenc:
Új szempontok a mohácsi csata megítéléséhez
- Szabados György:
Egy elmaradt keresztes hadjáratról. Magyar-szentszéki kapcsolatok 1198-1204
között
- Szabó József:
A török hódoltság néprajzi nevei a földrajzi nevekben
- Szádeczky-Kardoss
Samu: Paralipomena Avarica
- Szántó Richárd:
Az angol-magyar kapcsolatok néhány vonatkozása az 1390-es évek közepén
- Szegfű László:
Messze volt-e Makó Jeruzsálemtől? (Gondolatok Makó város címeréről)
- Teke Zsuzsa: Firenze
külpolitikája és Zsigmond (1409-1437)
- Thoroczkay Gábor:
Megjegyzések a Hartvik-féle Szent István-legenda datálásának kérdéséhez
- Tóth Endre: A
magyar koronázási jogar
- Tóth Ildikó: Káptalan
a határszélen. (A boszniai káptalan terület hatóköre 1353-ig)
- Tóth Sándor László:
Szövetség vagy vazallitás? (Megjegyzések a magyar-kazár kapcsolatokhoz)
- Tringli István:
Ákos sátorhelye - Ákosudvarhelye
- Veszprémy László:
"Latrunculi, cursatores, hussarones". Megjegyzések Kézai latinságához
- Weisz Boglárka:
Zsidók a budai jogkönyvben
- Zimonyi István:
Volgai bolgárok és a volgai út
- Zsoldos Attila:
Az Árpádok követei
- Makk Ferenc szakirodalmi
munkásságának bibliográfiája
Márta
Font: Koloman the Learned, King of Hungary. Szeged, 2001.
- Preface
- Géza's Son Koloman
will be King
- The Fight to
Possess the Country
- The Ideal: Stephen
the Saint
- Counselors and
Fighters
- Incomes
- The Life of
the Royal Court
- The King's People
- Allies and Enemies
- The Family
- What Was He
Like in Reality?
- Bibliography
- Illustrations
Tanulmányok
a középkorról. A II. Medievisztikai PhD-konferencia
(Szeged, 2001. április 3.) előadásai. Szerk. Balogh László, Szarka József, Weisz
Boglárka. Szeged, 2001.
- Kristó Gyula:
Előszó
- Balogh László:
A mongol támadások a Volga-vidéki népek ellen (1222-1236)
- Bartkó János:
Egy 13. századi francia prédikációgyűjtemény - Hugues de Saint-Cher: Sermones
dominicales
- Csige Mónika:
Bakra nembeli László birtokai
- Fedeles Tamás:
A pécsi székeskáptalan hiteles helyi levéltára a középkorban
- Gálffy László:
Egy átkelőhely a Loire-on a 13. században: Les Ponts de Cé
- Nótári Tamás:
Megjegyzések a Conversio Bagoariorum et Carantanorum avar vonatkozású fejezeteihez
- Nyulassy Ágnes:
Adalék a Santiago de Compostelában járt magyarországi zarándokok történetéhez
- Parlagi Márton:
A bácsi káptalan hiteles helyi tevékenysége a 14. század első felében
- Szarka József:
Néhány megjegyzés a temetési menetben vezetett, egyházra hagyott lovakról
- Vajda Tamás:
Adatok a Dráva menti középkori fokgazdálkodásról
- Varga Tibor
Róbert: Adatok Szécsényi Tamás vajdai széken kívüli igazságszolgáltató tevékenységéhez
- Vázsonyi Ottó:
Hasonlóságok és különbözőségek a 10-14. századi nyugat-európai és a magyar
kivégzési szokások közt
- Weisz Boglárka:
A vásár és a vám Árpád-kori törvényeinkben
Olajos
Teréz. A IX. századi avar történelem görög nyelvű forrásai.
Szeged, 2001.
- Krum bolgár
fejedelem és az avarok
- A római pápa
iurisdictioja alá tartozó, keresztény hitre tért avarok
- A IX. századi
avarság a bibliaértelmezés és a Sándor-regény tükrében
- A X. század
közepéig a horvátoktól jól megkülönböztethető avarok élnek Dalmáciában
- Függelék: A
IX. századi Közép-Duna-medencén kívül élő avarokról szóló híradások
- Konklúzió
- Bibliográfia
Buda
város jogkönyve. I-II. Szerk. Blazovich László, Schmidt
József. Szeged, 2001.
I. kötet (Bevezető)
- A jogkönyvek
és a városi jog
- A jogkönyv keletkezése,
szerője és a róla szóló irodalom
- A mű szerkezete
és forráskapcsolatai
- A budai városi
jog rétegei
- A város kormányzása
és igazgatása, a városi alkotmány
- A kereskedelmi
jog elemei
- A család-, öröklési-
és vagyonjog normái
- A kötelmi jog
elemei
- A törvénykezés
Budán
- A büntetőjog
II. kötet
- Prológus
- A budai városi
jogok szerinti jogkönyv
- Rövidítésjegyzék
- Mutató a Prológushoz
és a regiszterhez
- Mutató az artikulusokhoz
- Képjegyzék
Kristó
Gyula. A korai Erdély (895-1324).
Szeged, 2002.
Előzetes megjegyzések
A
10. század
- Megközelítés,
forrásbázis, módszer
- Erdély fogalma
- Földrajzi viszonyok
- Erdély a magyar
honfoglalás küszöbén
A 11-12. század
- Magyar honfoglalók
Erdélyben
- Magyar betelepülők
- Gyula
- Keán
Új betelepülők
- A szászok
- A székelyek
- A románok
A "hosszú"
13. század
- Erdély a tatárjárás
előtt
- A tatárjárás
és következményei
- Erdély az 1250-1280-as
években
- A gazdaság
- Városok, hospesek,
jobbágyok
- Az egyház
- Erdőn inneni
nemesi nemzetségek Erdélyben
- Az őshonos erdélyi
nemesség
- Erdély 1288-1324
között
Kultúrák
találkozása. Ünnepi tanulmányok Olajos Terézia professzornő tiszteletére.
Szerk. Makk Ferenc. Szeged, 2002.
- Köszöntő (Makk
Ferenc)
- Almási Tibor:
Urkundenerbe im Karpatenbecken in der Anjou-Zeit
- Blazovich László:
A királyi szabad városok jogi helyzete az Alföldön, különös tekintettel Szegedre
- Blusch, Jürgen:
Lob als Herausforderung (Zur Laus Stultitiae des Erasmus)
- Hajnóczi Gábor.
Volt-e Vitrivius-példány Mátyás király budai könyvtárában
- Havas László:
A Szent István-féle Intelmek és lehetséges bizánci irodalmi háttere
- H. Tóth Imre:
Georgiosz bolgár érsek zalavári ólompecsétje
- Jónás Ilona:
Görög nyelvismeret nyugaton a IX-X. században
- Kádár Zoltán:
Philés, Bergikios és a XVI. századi francia természettudomány
- Kristó Gyula:
Les villes et les fleuves dans le DAI (De administrando imperio)
- Makk Ferenc:
Les Hongrois et l'Europe entre 895 et 1038
- Szádeczky-Kardoss
Samu: Picti Agathyrsi (Vergilius, Aeneis 4, 146)
- Székely György:
Humbert bíboros küzdelme az Egyház reformjáért és egységéért
- Olajos Terézia
szakirodalmi munkássága (Dér Terézia)
Kristó Gyula. Tájszemlélet és térszervezés a
középkori Magyarországon. Szeged, 2003.
- Tájszemlélet
- Az egyházi és világi igazgatás alapvetése
- Tartományok
- A szakigazgatás területi egységei
- Kitekintés
- Bibliográfia
- Térképek jegyzéke
Halmágyi Miklós-Révész Éva, Középkortörténeti tanulmányok 5: Az V. Medievisztikai PhD-konferencia előadásai. Szeged, 2007.
- Makk Ferenc: Előszó
- Balogh László: Egy X. századi magyar kalandozás forrása
- Halmágyi Miklós: Merseburgi Thietmar felfogása saját népéről és Európa más népeiről
- Horogszegi Zoltán: Egy számadáskönyv kultúrtörténeti vonatkozásai
- Juhász Ágnes: A raguzai tisztségviselők a XIV. század közepén
- Kiss Gergely: A székesfehérvári prépostság középkori kiváltságai egy 18. századi „vitairatban"
- Konstantinov, Konstantin: Pliska anyagi kultúrája az VIII–XI. században
- Kovács Szilvia: A kínai hercegnők a nomád ordukban
- Kulcsár Beáta: Holub József és a középkori végrendelkezési gyakorlat
- Marton Szabolcs: Középkori királyaink mérgezési esetei
- Nagy Katalin: Segédnépek szerepe az avar hadseregben
- Nótári Tamás: Enea Silvio Piccolomini és a jogtudomány kapcsolata
- Piti Ferenc: Új elemek a központi oklevélkiadásban az 1342. évi királyváltás után
- Rábai Krisztina: Jagelló Zsigmond számadásainak orvostörténeti vonatkozásai
- Révész Éva: A keleti keresztény rítus X. századi temetkezéseinkben
- Szabados György: „Árpád-házi" „szent" királyunk, Aba Sámuel
- Szántó Richárd: Környezeti változások Európában a 14. század első évtizedeiben
- Szeberényi Gábor: A Pacta Conventa és a középkori horvát nemesi társadalom
- Tamási-Tóth Zsuzsanna: Nőkkel kapcsolatos jogi esetek a soproni bírósági könyvekben
- Teiszler Éva: Telepítések a Károly Robert kori Magyarországon
- Tóth Ildikó, Fejezetek egy Anjou-kori érsek életrajzából: Jánki Laszló (1317-1336)
- Vajda Tamás: Újabb adatok Árpád-kori vízimalmainkról
- Weisz Boglárka: Nemesércbányászat a Magyar Királyság területén az Árpád-korban
G. Tóth Péter-Szabó Pál: Középkortörténeti tanulmányok 6: A VI. Medievisztikai PhD-konferencia előadásai. Szeged, 2010.
- Almási Tibor: Előszó
- B. Halász Éva: Hahót Miklós szlavón báni működése (1343–1356)
- Derzsi Júlia: Városi és körzeti fellebbviteli bíráskodás Brassóban és a Barcaságban (1558–1580)
- G. Tóth Péter: A csanádi székeskáptalan hiteleshelyi vonzáskörzete (1239–1353)
- Halmágyi Miklós: Önazonosság és idegenfelfogás Rodulfus Glaber műveiben .
- Hegyi Géza: Az erdélyi dékánkanonoki tisztség betöltése az Árpád- és az Anjou-korban
- Horogszegi Zoltán: Az egyszerű ember mindennapjai Zsigmond herceg számadásainak tükrében
- Igaz Levente: A steppei eredetű harcmodor nem steppei környezetben történő használatának néhány kérdése
- Juhász Ágnes: A raguzai (dubrovniki) diplomácia a XIV. század közepén (1343–1367)
- Kiss Gergely: Premontrei prépostságok az esztergomi érsek joghatósága alatt. A királyi egyhá-zak jogállásának kérdéséhez
- Kiss P. Attila: A gepidák avarkori továbbélésének vizsgálatáról
- Kovács Szilvia: A kunok 1094-es hadjárata a Bizánci Birodalom területén
- Marton Szabolcs: Tinódi Lantos Sebestyén és Thuróczy krónikájának összehasonlítása Zsigmond császár személyén keresztül
- Mislovics Erzsébet: A szőlőbirtoklás, a bortermelés és borkereskedelem a középkori magyarországi zsidóság körében
- Nótári Tamás: Marca és commarcanus a Lex Baiuvariorumban
- Petrovicova, Mária: Bártfa város jegyzői a XV. században
- Rábai Krisztina: Adalékok Zsigmond lengyel herceg számadásaihoz
- Révész Éva: Zarándokkeresztek a X–XI. századi sírokban
- Szabados György: Az állam-fogalom középkori létjogosultságáról
- Szabó Pál: Árukidobás a tengeren? – A bizánci nomos rhodión nautikos római jogi párhuzamairól
- Szeberényi Gábor: A gorai comitatus a XIII. században. Megjegyzések a „hat gorai nemzetség” és a Babonić-ok korai történetéhez
- Szőcs Tibor: A turul-monda szövegkapcsolatai a középkori írásos hagyományokban
- Türk Attila: Adatok és szempontok szaltovói kultúrkörnek a magyar őstörténet régészeti kutatásában játszott szerepéről
- Vajda Tamás: Régészeti adatok középkori malmainkról
- Varga Tibor Róbert: A magyarországi városok közjogi szabadságának tartalma
- Weisz Boglárka: A zágrábi kamara az Árpádok korában
Almási Tibor-Révész Éva-Szabados György: Fons, skepsis, lex. Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szeged, 2010.
- Tabula Gratulatoria
- Almási Tibor: Fons, skepsis, lex
- B. Halász Éva: A kőrösi comes terrestrisek tevékenysége a XV. században
- Baán István: Újabb lehetséges adalék a magyarok balkáni kalandozásaihoz
- Bertényi Iván: Vallotta vagy cáfolta-e Eckhart Ferenc a Szent Korona-eszmét?
- Blazovich László: Az eljárásjog a Sváb tükörben
- C. Tóth Norbert: Rozgonyi Simon országbírósága (1409–1414)
- Dér Terézia: Szent László király alakja szekvenciájában
- Draskóczy István: A „Landus jelentés” kéziratai
- Érszegi Géza: A veszprémvölgyi monostor tizedjövedelméről
- Fedeles Tamás: Drakwlyahaza
- Ferincz István: Szent Oroszország (Szvjataja Rusz) az óorosz irodalomban
- G. Tóth Péter: Csanád mezőváros polgárainak 1427. évi privilégiuma
- H. Tóth Imre: Ismeretlen ismerős. Szt. Naum életrajzához
- Halmágyi Miklós: „Kettős hitű” fejedelmek. Gondolatok Géza fejedelem hite kapcsán
- Igaz Levente: „Estado Medieval”. Az állam középkori fogalma az újabb ibér-félszigeti szakirodalomban
- Ivanics Mária: Gondolatok a Giray dinasztianévről
- Katona-Kiss Attila: A „sirmioni hunok”. Egy muszlim katonai kötelék a XII. századi magyar királyi erőkben
- Kis Péter: Királyi birtokvisszavételek az Árpád-kor utolsó évtizedeiben
- Kiss Andrea: Az 1340-es évek árvizei, vízállás-problémái és környezetük. Különös tekintettel az 1342. és az 1343. évre
- Kiss Gergely Bálint: Pápai legátusok a XI–XIII. századi Magyarországon (diplomácia, egyházkormányzat és egyházjog)
- Kiss P. Attila: Fegyverrel örökbefogadott fiú volt-e Alboin?
- Koszta László: Metód és a magyar kereszténység kezdetei. Zacheus püspök felszentelése 963-ban
- Kovács Szilvia: A polovecek eredetéről és Ekinči ibn Qočqarról
- Körmendi Tamás: Zagoriensis episcopus. (Megjegyzés a zágrábi püspökség korai történetéhez)
- Langó Péter: A Kárpát-medence X–XI. századra keltezett településeinek fém- és eszközleletei. (Vázlat)
- Nátyi Róbert: Szent István segítséget kér Szűz Máriától Konrád császár ellen
- Neumann Tibor: Gyilkosság a pesti mezőn. (Nagy Lőrinc palotás halála 1494-ben)
- Olajos Terézia: A bizánci–perzsa kapcsolatok egy különleges pillanata: Maurikios császár és II. Khusrau koalíciója (590–591)
- Petrovics István: Magyarok és románok a Duna-Tisza-Maros közben
- Piti Ferenc: Bodrog megye hatóságának I. Lajos-kori oklevelei
- Polgár Szabolcs: Kazária kilenc kerülete. (A De administrando imperio egyik kazár vonatkozású fejezete)
- Rábai Krisztina: Egy kiadatlan Zsigmond-kori oklevél margójára
- Révész Éva: Delján Péter herceg, bán, cár az első ezredforduló táján
- Révész László: Keselyű a Paradicsomban, avagy a honfoglaló magyarok művészete
- Sebők Ferenc: Dunajec (Nedec) vára a XIV. században
- Solymosi László: Levelesített káptalanok: Eger és Csázma pecsétjei a középkorban
- Szabados György: Egy régész történetiségéről. Kritikai észrevételek Fodor István újabb írásai kapcsán
- Szegfű László: Néhány X–XI. századi magyar hatalmi jelvényről
- Szőcs Tibor: A nádori oklevéladás kezdeti szakasza
- Thoroczkay Gábor: Néhány megjegyzés a Szent István-i egyházszervezés folyamatához
- Tóth Sándor László: X. századi magyar fejedelmek és törzsfők
- Veszprémy László: Megjegyzések Anonymus stílusáról és szóhasználatáról
- Vida Beáta: A ciszterci rend kezdeteinek vitatott kérdései a Szepességben
- Weisz Boglárka – Zsoldos Attila: A báni joghatóság Szlavóniában és a Dráván túl
- Wolf Mária: Adatok a X. századi magyarság gazdálkodásához és életmódjához
- Makk Ferenc szakirodalmi munkássága