A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Szociológia Tanszéke a 2000/2001-es tanévtől egy olyan módszertani képzési tervet dolgozott ki és vezetett be, amely lehetőséget biztosít a tanszék hallgatói számára, hogy egyetemi tanulmányaik alatt, intézményi keretek között a gyakorlatban is elsajátíthassák az empirikus társadalomtudományi kutatás különféle módszereit a tervezéstől kezdődően az adatfelvételen, adatelemzésen át a tanulmányírásig.

A szegedi szociológusképzés módszertani blokkjának bővítését a fent említettek mellett még az alábbi elgondolások motiválták:

·                    Végzett hallgatóink további pályafutásának útját tekintve hipotézisünk, hogy a szociológus pályán való megmaradás és sikeres tudományos tevékenység elengedhetetlen feltétele az empirikus társadalomtudományi kutatásokban szerzett szakmai gyakorlat.

·                    A módszertani képzési terv reformjának bevezetése előtt diplomát szerzett hallgatók, általában az egyetem intézményi keretein kívül szereztek gyakorlatot az empirikus kutatások területén. A leginkább budapesti székhelyen működő piac- és társadalomkutató cégeknél megszerzett szakmai gyakorlat a későbbi munkába állás helyét tekintve meghatározónak bizonyulhat. Valószínűsíthető, hogy az empirikus kutatás terén máshol gyakorlatot szerzett, friss diplomás hallgatóink, az ország más régiójában, elsősorban a fővárosban helyezkednek el. Ez a szellemi tőke elvándorlás tovább fokozhatja a fennálló regionális egyenlőtlenségeket, a helyi képzésbe invesztált anyagi és szellemi tőke máshol hasznosul.

I. 2. Város és területfejlesztés, pályázati támogatások

 

·                    A hatékony városfejlesztés, valamint az Európai Uniós pályázati támogatások elnyeréséhez is elengedhetetlenül szükséges, tudományosan megalapozott terület- és településfejlesztési koncepciók kidolgozásának egyik alapvető feltételét képezik a fejlesztési terveket megelőző helyzetfeltáró, továbbá a fejlesztések monitoringját is szolgáló regionális adatbázisokra épülő empirikus felmérések.

·                    A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke által évenként végzett empirikus adatfelvételek, és az ezek alapján elkészült adatbázisok és elemzések folyamatosan rendelkezésre állhatnak a pályázati célok alátámasztására, valamint a hatékony városfejlesztési koncepciók kidolgozására a lakossági vélemények ilyetén való figyelembe vételével.

I. 3. Szakmai és infrastrukturális háttér

 

·                    A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke rendelkezik mindazon szakmai, tudományos és infrastrukturális háttérrel, amely elengedhetetlen követelmény a reprezentativitást és tudományos igényt kielégítő empirikus kutatások teljes körű lebonyolításához, így nem feltétlenül szükséges hasonló kvalitású intézetek felkérése hasonló jellegű helyi, ill. regionális felmérések elvégzésére.

·                    A „Szeged Studies” nevet viselő kérdőíves adatfelvétel a 2000. évtől folyamatosan évenként ismétlődik, így egyes kérdésblokkok tekintetében lehetőséget biztosít az összehasonlító longitudinális elemzésre is.

·                    Szeged Megyei Jogú Város és a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke, mint oktató-kutató intézet, együttműködés esetén az évenként ismétlődő kutatások tervezésénél prioritást biztosíthat az aktuális kutatási igényeknek.

II. A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszék adatfelvételi rendszerének metodológiája

 

A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételt a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Szociológia Tanszéke a 2000. év novembere óta évenként végzi.

A kutatatási problémák konceptualizálásában és operacionalizálásában, a kérdőív elkészítésében a tanszék oktatói, valamint a IV. évfolyamos hallgatók vesznek részt.

Hallgatóink adatfelvételre történő elméleti felkészítése során kiemelten kezeljük a társadalomtudományi kutatások etikai normáinak betartását, az esetleges hibák módszertani és gyakorlati következményire fokozottan felhívjuk hallgatóink figyelmét. Az adatfelvétel szakszerűségét minden adatfelvétel után a Társadalomkutató Intézet (TÁRKI) szakemberei ellenőrzik.

Az ellenőrök jelentései és a lakossági visszajelzések alapján ezen a területen eddigi tapasztalataink pozitívak, és évről évre javuló tendenciát mutatnak.

Az adatfelvételt a kérdőívszerkesztéstől a system file és a dokumentáció elkészítéséig a Szociológia Tanszék módszertanoktatói fogják össze.

A kutatás településmintájának elkészítése után a címeket a legnaprakészebb forrásból, a Központi Nyilvántartó és Választási Hivataltól vesszük. Itt lehetőségünk van az egyéni minták mellett lakásminták megrendelésére is.

A pontos nevek és címek ismeretében a mintába került személyeket (családokat) levélben kérjük fel a válaszadásra a terepmunka kezdete előtt néhány nappal. Tapasztalatunk szerint ez növeli a válaszolók bizalmát, csökkenti a válaszmegtagadók arányát.

A kérdőív elkészítésére szintén nagy gondot fordítunk. Kialakításában tanári irányítással szemináriumi kereteken belül részt vesznek a tanszék IV. évfolyamos hallgatói. A végleges kérdőív kidolgozását minden esetben egy, vagy két próbakérdezés előzi meg.

A kérdezői munka megkönnyítése érdekében már a kérdések kérdőívbeli formájának kialakításakor arra törekszünk, hogy megelőzzük az olyan kérdezői hibákat, amelyek utólag már ritkán korrigálhatók.

A kérdezők minden adatfelvételhez írásos kérdezési útmutatót kapnak, mely egyrészt felhívja a figyelmet a kérdőív legfontosabb részeire, másrészt a viszonylag ritkábban előforduló kérdezési helyzetek megoldásához ad iránymutatást. Emellett tartalmazza a vizsgálat célját is.

A kérdezői hálózatot a kutatásvezető oktató irányításával a IV. évfolyamos hallgatók, mint körzeti instruktorok működtetik.

Az instruktorok folyamatosan tartják a kapcsolatot kérdezőikkel és megbeszélik velük a kérdezés során felmerült problémákat. A körzetükben lekérdezett kérdőívek mindegyikén 100%-os kitöltéskontrollt végeznek.

Emellett a TÁRKI ellenőrei a Szociológia Tanszék megbízásából szúrópróbaszerűen ellenőrzik a kérdezőket, a kérdezett személyt felkeresve.

A felvett adatok rögzítése a III-IV. évfolyamos hallgatóink által ugyancsak szemináriumi kereteken belül, tanári vezetéssel SPSS-ben történik. Ez a programcsomag lehetőséget nyújt arra, hogy a logikai kontrollokat építsünk be, valamint megakadályozzuk az extrém értékek rögzítését, csökkentve ezáltal a rögzítés közbeni elcsúszás veszélyét.

A file-ok első kontrollja a rögzített adatok leadásakor az átvételi program segítségével történik. Az itt előkerülő hibákat (pl. sorszámelütés, elcsúszás) még a hallgató maga javítja.

A leadott file-ok összefűzése után kezdődik az alapsorok tisztítása és az adatok logikai ellenőrzése. Ezt a munkálatot a hibakeresésben, javításban gyakorlattal rendelkező, oktatóink végzik.

Minden adatfelvételről dokumentum-kötet készül, mely az alapsorok mellett tartalmazza a vizsgálat részletes dokumentációját is (mintaleírás, minta-illeszkedésvizsgálatok, kérdőív, kérdezői segédanyagok, változólista, képzett változók programja stb.).

II. 1. Adatfelvételi módszereink

 

Elkötelezettségünket a névre-címre szóló valószínűségi minta, valamint a szakmai egyértelműség mellett az is növeli, hogy a név-cím ismeretében előzetes felkérő levelet tudunk küldeni. Ez a lakosság egyre növekvő bizalmatlanságának légkörében némi bizalmat szerezhet kérdezőink megjelenésekor.

A tudományosan leginkább elfogadható, Európában bevett szisztéma az, amikor nagyobb induló mintával és a minta csökkenésével számolnak a kiesések következtében. Nincsenek tehát pótcímek, ha egy cím kiesik, az a minta és a kérdező vesztesége. Ezt a módszert tartjuk tehát szakmailag a legtisztábbnak A 2001-es, és 2002-es kutatásainkban ezt az eljárást alkalmaztuk, mert:

·                    Minden kérdezettnek egyforma az esélye a mintába kerülésre.

·                    Minden kérdezett postán kap felkérő levelet. (A pótcímezésnél a pótcímeknek a kérdező adja át.)

·                    A kérdező abban érdekelt, hogy minden címet megkérdezzen, csökkenhet a kényelemből kiejtett címek száma.

·                    Más mintákhoz képest kisebb a szisztematikus torzulás.

Ugyanakkor ez a módszer szervezésigényesebb mint a többi. Nem lehet garantálni a lekérdezett minta darabszámát sem. Az „induló” minta kb. 55%-ára lehet számítani, kb. 5% tűréshatárral.