Szakmai önéletrajz

Személyes adatok:

1959. 05. 10.    szül. Kőszegen

                               családi állapot: elvált 

                               gyermekek: Forgács Angéla (25 év), Forgács Ádám (23 év)

 

Tanulmányok, munkahelyi és tudományos előmenetel:

1978 - 1983          egyetemi tanulmányok a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-német szakon, valamint nyelvtörténeti speciális képzésben

1983                     Diploma kitüntetéses oklevéllel

1983. 08. 01         Tanársegéd a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvészeti Tanszékén

1985. 06. 15.        Dr. univ. cím ("summa cum laude")

1988. 01. 01.        Adjunktus a József Attila Tudományegyetem Bölcsészet­tudományi Karának Magyar Nyelvészeti Tanszékén

1988.04. 01.         Magyar lektor a göttingeni Georg-August-Universität Finnugor Szemináriumában

1993.04. 01.         Visszatérés a József Attila Tudományegyetemre

1995. 12. 12.        A nyelvtudomány kandidátusa (CSc) cím megszerzése

1997. 07. 01.        Egyetemi docensi előrelépés, egyidejűleg intézetvezetői kinevezés a Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet élére. A Kari Tanács tagja

1998. 09. 27.        Széchenyi Professzori Ösztöndíj (SzPÖ)

1999. 10. 01.        Az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja

2000. 06. 01.        Újabb ötéves intézetvezetői megbízás, újabb ciklusra a Kari Tanács tagja.

2002. 06. 01.        Az SzTE BTK oktatási dékánhelyettese

2003. 02. 01.        Második ciklusban az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja, egyúttal a Magyar Nyelvészeti Szakbizottság titkára

2003. 09. 01.        Széchenyi Ösztöndíj (SzÖ)

2005. 03. 09.        Habilitáció a Szegedi Tudományegyetemen nyelvtudományból (Okl. száma: 12/2005.)

2005. 07. 01.        Az SzTE BTK általános és oktatási dékánhelyettese

2006. 02. 01.        Harmadik ciklusban az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja, egyúttal másodízben a Magyar Nyelvészeti Szakbizottság titkára

2006.07. 01.         Tanszékvezetői kinevezés az SzTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszékére.

2006. 11. 08.        Pro Universitate-díj (az SzTE legrangosabb kitüntetése)

2007. 01. 01.        Az OTKA Nyelvtudományi zsűrijének tagja

2007. 03. 01.        A Nemzeti Bologna Bizottság képzési albizottságának tagja (a bölcsészettudományi karok képviselője)

2008. 12. 01.        Negyedik ciklusban az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja

2009. 07 01.         Újabb öt évre tanszékvezetői kinevezés az SzTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszékére.

 

 

 

Publikációk jegyzéke

Önálló könyvek:

Idegen nyelvű, külföldi kiadású kötetek:

1.      Ungarische Grammatik. Wien 2001., Edition Praesens. 456 pp.

2.      Ungarische Grammatik. 2., verbesserte Auflage. Wien 2004., Edition Praesens. 454 pp.

 

Magyar nyelvű, hazai kiadású kötetek:

3.      A valenciaelmélet nyelvtörténeti alkalmazásának elméleti és módszertani kérdései (a Müncheni Kódex Máté-evangéliumából készített igeszótárral szemléltetve). Szeged 1996., Studia Uralo-Altaica. Supplementum 5. 350 pp.

4.      Magyar szólások és közmondások szótára. Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve. Budapest 2003., Tinta Kiadó. XXII + 821 pp.

5.      „Állati“ szólások és közmondások. A felfuvalkodott békától a szomszéd tehenéig. Budapest 2005., Akadémiai Kiadó. 417.pp.

6.      Bevezetés a frazeológiába. A szólás- és közmondáskutatás alapjai. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 69. Budapest 2007., Tinta Könyvkiadó. 289 pp.

 

Könyvfejezetek:

Idegen nyelvű külföldi kiadású kötetekben:

7.      Die Sprachgeschichte als Hilfsmittel im Fremdsprachenunterricht. In: Veenker, Wolgang (szerk.): Vorträge und Referate der Finnougrischen Arbeitstagung 9–11. Mai 1989 in Hamburg. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Bd. 30. 97-102.

8.      Die Sprachkultur des Ungarischen. Ein Überblick. In: Greule, Albrecht – Lebsanft, Franz (szerk.): Europäische Sprachkultur und Sprachpflege. Tübinger Beiträge zur Linguistik 434. Tübingen 1998., Gunter Narr Verlag. 101–132.

9.      Zur Entwicklung der ungarischen Sprachkultur und Sprachpflege. In: Scharnhorst, Jürgen (szerk.): Sprachkultur und Sprachgeschichte: Herausbildung und Förderung von Sprach­bewusstsein und wissenschaftlicher Sprachpflege in Europa. (Sprache. Bd. 30) Frankfurt am Main/Berlin/Bern/New York/Paris/Wien 1999., Peter Lang Verlag. 135–148.

10.  Ungarisch. (Fejezet a Janich, Nina és Greule, Albrecht (szerk.): Sprachkulturen in Europa. Ein internationales Handbuch című kézikönyv számára.) Tübingen 2002., Gunter Narr Verlag, 322–328

11.  Sprachkultur und Lexikographie im heutigen Ungarn. In: Scharnhorst, Jürgen (szerk.): Sprachkultur und Lexikographie: Von der Forschung zur Nutzung von Wörterbüchern. Frankfurt am Main/Berlin/Bern/New York/Paris/Wien 2004., Peter Lang Verlag. 151-171.

12.   Grammatikalisierung und Lexikalisierung in phraseologischen Einheiten. In: Palm-Meister, Christine (szerk.): EUROPHRAS 2000. – Internationale Tagung zu Phraseologie vom 15 – 18. Juni 2000 in Aske/Schweden. Tübingen 2004. Stauffenburg Verlag. 137–149.

13.  Ein neues phraseologisches Wörterbuch des Ungarischen. In: Földes Csaba – Wirrer, Jan (szerk.): Phraseologismen als Gegenstand sprach- und kulturwissenschaftlicher Forschung. Akten der Europäischen Gesellschaft für Phraseologie (EUROPHRAS) und des Westphälischen Arbeitskreises »Phraseologie/Parömiologie« (Loccum 2002). Baltmannsweiler 2004., Schneider Verlag Hohengehren. 339–350.

14.  Unikale Komponente in ungarischen Phraseologismen. In: Földes Csaba (szerk): Res humanae proverbiorum et sententiarum. Ad honorem Wolfgangi Mieder. Tübingen 2004. Gunter Narr Verlag. 115–127.

15.  Redensarten und Sprichwörter mit den Komponenten Biene bzw. Wespe. In: Hasselblatt, Cornelius – Koponen, Eino – Widmer, Anna (szerk.): Lihkkun lehkos! Beiträge zur Finnougristik aus Anlaß des sechzigsten Geburtstages von Hans-Hermann Bartens. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Bd. 65. Wiesbaden 2005. Harrasowitz Verlag. 87–94.

16.  Historische Fallstudie: Altungarisch. In: Ágel – Eichinger – Eroms – Hellwig – Heringer – Lobin (szerk.): Dependenz und Valenz – Ein internationales Handbuch der zeitgenössi­schen Forschung. Handbücher der Sprach und Kommunikationswissenschaft (HSK). 2. Halbband. Berlin/New York 2006., Walter de Gruyter. 1516–1522.

17.  Morphosyntaktische Aspekte des Phraseologisierungsprozesses. In: Jesenšek, Vida – Fabčič, Melanija (szerk.): Phraseologie kontrastiv und didaktisch. Neue Ansätze in der Fremdsprachenvermittlung. Maribor 2007. Zora 47. 221–246.

18.  Probleme der Klassifizierung phraseologischer Einheiten. In: Földes, Csaba (szerk.): Phraseologie disziplinär und interdisziplinär. Vorträge von EUROPHRAS 2006. Internationale Tagung zur Phraseologie vom 15 – 18. Juni 2006 in Veszprém/Ungarn. Tübingen 2009. Gunter Narr Verlag. 131–143

19.  Phraseologische Einheiten im Spiegel der lexikalischen Bedeutung. In: Korhonen, Jarmo – Mieder, Wolfgang – Piirainen, Elisabeth – Pinel, Rosa (szerk.): Phraseologie global – areal – regional. Akten der Konferenz EUROPHRAS 2008 vom 13.–16.8.2008 in Helsinki. Tübingen 2010. Gunter Narr Verlag. 389–397.

 

Idegen nyelvű, hazai kiadású kötetekben:

20.  Satzmuster und Genus verbi im Ungarischen. In: Jakab László – Keresztes László – Kiss Antal – Maticsák Sándor (szerk): Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum 3/A. Sessiones sectionum dissertationes. Debrecen 1990.  311–317.

21.  Lexikalisierung und Grammatikalisierung aus der Sicht der Valenztheorie. In: Pusztay János (szerk.): Valencia Uralica. Materialien der Konferenz Valencia Uralica (Szombathely, 18.-19. April 2002.) Specimina Sibirica XXI, Szombathely 2003, BDF Uralisztikai Tanszék. 7–33.

 

Magyar nyelvű, hazai kiadású kötetekben:

22.  A nyelvtörténet mint segédeszköz a magyarnak idegen nyelvként való oktatásában. In: Egyed Orsolya – Giay Béla – B. Nádor Orsolya (szerk.): Hagyományok és módszerek – Az I. Nemzetközi Hungarológia-oktatási Konferencia előadásai. Budapest 1990. Nemzetközi Hungarológiai Központ. 44–52.

23.  Adalékok mese szavunk eredetéhez. In: Mészáros Edit (szerk.): Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szeged 1996. JATE Finnugor Tanszék. 95–98.

24.  A mondat fölötti szövegegység vizsgálata az iskolai műelemzésben. In: R. Molnár Emma – Galgóczi László – Nagy János (szerk.): Absztrakció és valóság. Békési Imre köszöntése. Szeged 1996. JGyTF Kiadó. 117–125.

25.  A mondatformák vizsgálatából levonható nyelvtörténeti tanulságok a Müncheni Kódexben. In: Büky László (szerk.): Nyíri Antal kilencvenéves. Szeged 1997. JATE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék. 59–77.

26.  Frazeológiai egységek és valencia. Büky László – Maleczki Márta (szerk.): A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei III. Szeged 1998. JATE BTK. 7-39.

27.  Csehül van. In: Hajdú Mihály – Keszler Borbála (szerk.): Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára. Budapest 1998. Argumentum Kiadó. 45-50.

28.  Bővítmények grammatikalizálódásának és lexikalizálódásának kérdései az igevalencia szemszögéből. In: Büky László – Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Magyar és finnugor mondattörténet. Szeged 1999. JATE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék. 23–44.

29.  Pragmatikai maximák mint a morfológiai tagoltság változásainak mozgatórugói. In: Büky László – Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei II. Magyar és finnugor alaktan. Szeged 2001. SzTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék. 37-48.

30.  Egy új német nyelvű magyar grammatika és haszna a magyar mint idegen nyelv oktatásában. In: Nádor Orsolya – Szűcs Tibor (szerk.): Hungarológiai Évkönyv 4., Pécs 2003. PTE BTK. 208–217.

31.  Unikális komponensek frazeológiai egységekben. In: Büky László – Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. Szeged 2003. SzTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék. 23–37.

32.  A medvével kapcsolatos frazeológiai egységek a magyarban és más nyelvekben. In: Hoffmann István – Kis Tamás (szerk.): Köszöntő könyv Nyirkos István születésnapjára. Magyar Nyelvjárások (2003) XLI. 179–188.

33.  Egy új magyar szólásszótár és haszna az anyanyelvi oktatásban. In: Bácsi János – Sejtes Györgyi (szerk.): Mit? Kinek? Hogyan? –  A Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége által szervezett Vezetőtanárok I. Országos Módszertani Konferenciájának előadásai. Szeged 2003. Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége. 13–29.

34.  Egy készülőben levő Új magyar frazeológiai szótár munkálatairól. In: Tóth Szergej – Földes Csaba – Fóris Ágota: Lexikológiai és lexikográfiai látkép: Problémák, paradigmák, perspektívák. Fasciculi Linguistici Series Lexicographica 3. kötet. Szeged 2004. Generalia. 22­–32.

35.  A rókával kapcsolatos frazeológiai egységek a magyarban és más nyelvekben. In: Galgóczi László – Vass László: Stílus és anyanyelv. Alkalmazott nyelvészet a magyar nyelv és irodalom tanításában. Szeged 2004. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 23–31.

36.  A szamárral kapcsolatos szólások a magyarban és más nyelvekben. In: Galgóczi László – Vass László (szerk.): „A Word elszáll…”. Emlékülés Csefkó Gyula halálának 50. évfordulója tiszteletére. A pedagógusképzés kiskönyvtára 4. Szeged 2004. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó 23–31.

37.  Mészöly Gedeon 1880-1960. In: Tóth Szergej – B. Székely Gábor – Galgóczi László (szerk:) Nagy szegedi nyelvészek, egyéniségek. A XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus kiadványai V. Szeged 2005. Generalia. 25–31.

38.  Forgács Tamás: Grammatikalizálódás az igekötők körében. In: Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.): Uráli grammatizáló, BUM 4.  Budapest 2005. MTA Nyelvtudományi Intézet. 88–116.

39.  A kacsával kapcsolatos szólások a magyarban és más nyelvekben. In: Galgóczi László – Vass László (szerk.): A mondat: kaland. Hetven tanulmány Békési Imre 70. születésnapjára. Szeged. 2006. JGyF-kiadó. 119–123.

40.  Egy új magyar szólásmagyarázó munka és haszna az anya- és idegennyelv-oktatásban. In: Heltai Pál (szerk.): Nyelvi modernizáció. Szaknyelv, fordítás, terminológia. A MANyE kongresszusok előadásai. Gödöllő, 2006. április 10–12. Pécs – Gödöllő 2007. MANYE - Szent István Egyetem. 811–817.

41.  Frazeológiai egységek a lexikológiai jelentés tükrében. In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): Jel és jelentés. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 83. Székesfehérvár – Budapest 2008, Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó 114–122.

42.  Morfoszintaktikai változások a frazeologizálódási folyamat során In: Büky László – Forgács Tamás – Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V. Szeged 2008. SzTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék. 27–40.

43.  A frazeológiai egységek osztályozási nehézségeiről. In: Vajda Zoltán (szerk.): Bölcsészműhely 2007. Szeged 2008, JATEpress. 19–36.

44.  Utószó Dugonics András Magyar példa beszédek és jeles mondások. I-II. Szeged 1820. című könyvének hasonmás kiadásához. 2009. Szeged. 2009. Bába Kiadó. I–XXIX.

45.  Szabó József hetvenéves. In: Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): Tanulmányok Szabó József 70. születésnapjára. Szeged. 2010. SzTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék. 11–14

46.  „…izsópra tűzték és a szájához emelték.” Egy bibliai hely szövegromlásáról és annak feltehető okairól. In: Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): Tanulmányok Szabó József 70. születésnapjára. Szeged. 2010. SzTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék.  35–41.

 

Tanulmányok:

Idegen nyelvű tudományos cikkek külföldi kiadású folyóiratokban:

47.  Zur Frage der Valenztheorie und der historischen Syntax. Ural-altaische Jahrbücher. Neue Folge. (1991) Bd. 10.,  30-42.

48.  Satzmuster und Genus verbi im Ungarischen. Finnisch-ugrische Forschungen. (1991) Bd. L, Heft 2. 125-146.

49.  Weitere Gedanken über Genus verbi im Ungarischen. Finnisch-ugrische Forschungen  (1993) Bd. LII., 135-154.

50.  Lexikologische Ergebnisse einer historischen Valenzforschung im Ungarischen. Ural-altaische Jahrbücher. Neue Folge. (1995) Bd. 14., 98–111.

51.  Internationales Kolloquium “Europäische Sprachkultur und Sprachpflege”. Regensburg, vom  8-11. Oktober 1996. Bericht. Zeitschrift für Dialektologie und Linguistik. (1998) LXV. Heft 2, 204-6.

52.  Das Ungarische – eine schwere Sprache? Probleme des Ungarischlernens für Deutschspra­chige. LSD (LernSprache Deutsch) (1998) Jg. 6. Heft 1–2. 33–51.

53.  Zur Frage der Valenz ungarischer Phraseologismen. Finnisch-ugrische Mitteilungen (1999) Bd. 21/22, 49–71.

54.  Der Löwe in den Redensarten. Finnisch-ugrische Mitteilungen (2005) Band 28/29. [Festschrift für Ingrid Schellbach-Kopra zum 70. Geburtstag.] 69–77.

 

Idegen nyelvű tudományos cikkek hazai kiadású folyóiratokban:

55.  Die postalveolare Assimiliation – aus der Sicht der ungarischen Sprachgeschichte. Acta Linguistica Hungarica (2001) XLVIII. 371-387.

56.  Grammaticalisation and preverbs. Acta Linguistica Hungarica (2004) LI. 1-40.

 

Magyar nyelvű tudományos cikkek hazai kiadású folyóiratokban:

57.  A Müncheni Kódex jelöletlen tárgyas szószerkezeteiről. Néprajz és Nyelvtudomány (1985-1986)  XXIX-XXX.  115–124.

58.  Újabb adalékok a Huszita Biblia fordítóinak kérdéséhez. Magyar Nyelv (1987) LXXXIII. 88–92.

59.  Észrevételek a huszita biblia szellet szavának és a fordítás patarén jellegének kérdéséhez. Magyar Nyelv (1988) LXXXIV. 178–187.

60.  Hétalvó szavunk eredetéről (nyelvészeti-művelődéstörténeti tanulmány). Néprajz és Nyelvtudomány (1987–1988) XXXI-XXXII. 63–80.

61.  Újabb adalékok kalap szavunk eredetéhez. Magyar Nyelv (1989) LXXXV. 217–221.

62.  Valóban szükség van-e a Müncheni Kódex szótárának új kiadására? Néprajz és Nyelvtu­domány (1991–1992) XXXIV. 27–39.

63.  Zárt korpuszok és pótkompetencia. Néprajz és Nyelvtudomány (1993–1994) XXXV. 17–23.

64.  Boom vagy bumm? Magyar Nyelvőr (1995) CXIX. 190–193.

65.  Adalékok vérhas szavunk történetéhez.  Magyar Nyelv (1995) XCI. 349–352.

66.  Kap rajta ... Néprajz és Nyelvtudomány (1996) XXXVII. 255–60.

67.  Böszörmény. Magyar Nyelv (1996) XCII. 255–6.

68.  Hatékonytalan. Édes Anyanyelvünk. (1996) XVIII.2. 13.

69.  Szerecsenmosdatás. Magyar Nyelv (1996) XCII. 331–335.

70.  Winchester. Magyar Nyelvőr (1996) CXX. 353–359.

71.  A magyar nyelv történeti nyelvtana. II/2. kötet. Mondattan és szöveggrammatika. Magyar Nyelv (1996) XCII. 385–395.

72.  Nem jó urakkal egy tálból cseresznyét enni. Magyar Nyelv (1997) XCIII. 72–74.

73.  Lédig cukor. Magyar Nyelvőr (1997) CXXI. 222-227.

74.  Európai nyelvkultúra és nyelvművelés. "Europäische Sprachkultur und Sprachpflege". Nem­zetközi kollokvium. Regensburg, Németország, 1996. október 9-11. Magyar Nyelvőr (1997) CXXI. 367-371.

75.  Észrevételek Hadrovics Lászlónak A magyar Huszita Biblia német és cseh rokonsága című tanulmányával kapcsolatban. Magyar Nyelv (1997) XCIII. 265­–281.

76.  Foly(ik) – fogy – ősmagyar szóhasadás? Néprajz és Nyelvtudomány (1997) XXXVIII. 15–25.

77.  Néhány megjegyzés a magyar igenemek kérdéséhez. Magyar Nyelv (1998) XCIV. 301–312.

78.Cigány, zsidó meg a pap, hogy megcsaljon, azon kap – avagy: Hogyan születik és működik a nyelvi sztereotípia. Néprajz és Nyelvtudomány (1998) XXXIX. 87–105.

79.  Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. 10. Élőnyelvi konferencia. Magyar Nyelv (1999) XCV. 357–361.

80.  Csehül van, tótágast áll, cigánykodik… In: Székelyföld. 1999. II. 1. sz. 74–96.

81.  Adalékok levegő szavunk történetéhez. Néprajz és Nyelvtudomány (2000) XL. 7–14.

82.  Lexikalizálódási és grammatikalizálódási folyamatok frazeológiai egységekben. Magyar Nyelv (2003). XCIX. 259–273 és 412–427.

83.  Valóban olyan különlegesnek tekinthető-e magyaráz igénk? Ethnica (2003). V. évf. 2. szám. 58–60.

 

Rezenziók:

Idegen nyelvű recenziók külföldi kiadású folyóiratokban:

84.  Brigitte Schulze: Der Wortparallelismus als ein Stilmittel der (nord-)ostjakischen Volksdich­tung. Szeged 1988. Finnisch-ugrische Mitteilungen. (1988-1989) 12./13. 263–267.

85.  Sang-Hyup Lee: Konfrontative Analyse zwischen dem ungarischen und koreani­schen Kasus­system. Wiesbaden 1990. Finnisch-ugrische Mitteilungen (1990-1991) 14./15. 169-174.

86.  A magyar nyelv történeti nyelvtana [Historische Grammatik des Ungarischen]. Hrsg.: Loránd Benkő. Bd. I.: A korai ómagyar kor és előzményei [Die frühe altungarische Zeit und ihre Vorereignisse]. Budapest: Akadémiai Kiadó 1991, 781 pp.; Bd. II/1.: A kései óma­gyar kor. Morfematika [Die späte altungarische Zeit. Morphematik]. Budapest: Akadé­miai Kiadó 1992, 928 pp.; Bd. II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggramma­tika [Die späte altungarische Zeit. Syntax. Textgrammatik]. Budapest: Akadémiai Kiadó 1995,  851 pp. Finnisch-ugrische Mitteilungen (1997) Jahrgang 20. 105–114.

Idegen nyelvű recenzió hazai kiadású folyóiratban:

87.  Jenő Kiss – Ferenc Pusztai (Hrsg.): Magyar nyelvtörténet [Ungarische Sprachgeschichte]. Acta Linguistica Hungarica (2005) LII. 316–325

Magyar nyelvű recenziók hazai kiadású folyóiratokban:

88.  Fekete László: Magyar kiejtési szótár. Néprajz és Nyelvtudomány (1994) XXXV 217–223.

89.  Nyíri Antal (szerk.): A Müncheni Kódex magyar-latin szótára. Néprajz és Nyelvtudomány (1995) XXXVI. 17–23.

90.  Jenő Kiss – Ferenc Pusztai (Hrsg.): Magyar nyelvtörténet [Ungarische Sprachgeschichte]. Acta Linguistica Hungarica (2005) LII. 316–325

 

Könyvszerkesztés:

91.  Büky László – Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Magyar és finnugor mondattörténet. Szeged 1999. JATE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék. 189. pp.              

92.  Büky László – Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei II. Magyar és finnugor alaktan. Szeged 2001. SzTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék.  147 pp.

93.  Büky László – Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. Szeged 2003. SzTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék. 197 pp.

94.  Büky László – Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. Szeged 2006. SzTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék. 199 pp.

95.  Büky László – Forgács Tamás - Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V. Szeged 2008. SzTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék.

 

Disszertációk:

96.  A Debreceni Kódex legendáriumának összetett mondatai. Kézirat. Szeged 1985.

97.  A valenciaelmélet nyelvtörténeti alkalmazásának elméleti és módszertani kérdései (a Müncheni Kódex Máté-evangéliumából készített igeszótárral szemléltetve). Kandidátusi értekezés. Szeged 1994.